ez megy ma a fejemben.

10 év múlva

beszélgetés maszattal

-Meg tudod min fogunk még nevetni 10év múlva? A leggingseken.
-Hát én azon már most is nevetek. Már bocsi Anna, tudom, hogy te sokszor hordod. De sose értem. Minek?
-Mert lehet benne biciklizni.

omol

vagyis talán ennyit. előhívattam a képeket a kis lomo-ból. bár nagyon kevés sikerült, de sebaj, majd belejövök. bár ennél a háromnál azért több, de most csak ezeket rakom ide fel.
a középső ferdén van beszkennelve :) (nekem amúgy az a kedvencem...maszat és dájó a hajón)

igazából nem tudok mit írni, de most ezt hallgatom.

az

mert akkor van az a pont ahol sehol se vagy. itt se vagy már, meg ott se vagy még. és félsz, mert az valami új lesz. ha nem is teljesen más, de más lesz. félsz magadtól. ott.
viszont itt se vagy már. mégis súly ként nehezedsz a környezeted hátára.
és akkor csak szaladni akarsz. az erdőn át. a fák közt. a nyirkos fűben. ki. ki. ki.
és szaladni jó. (:

táncos

tegnap volt az Egyet lép az ősi város című néptáncos darab bemutatója. hát az valami elképesztő volt. a ruhák, a hajak, a színek, a fények, a hangok. a fiúk, a lányok, a fiúk-lányok együtt. elképesztő. megkönnyeztem kicsit. nagyon magával ragadó volt.

tüp-tüp-türüpp

röyksopp hallgatok.

képek

hát az úgy volt.
hogy pécsre látogattunk hétvégén.
és betértünk egy galériába.
ahol egy Gross Arnold nevű ember munkáit lehetett megtekinteni.
és nagyító is volt hozzá, mert minden olyan pici volt.
nekem nagyon tetszettek.













lehet nem olyan jók ezek a képek, mert nagyon piciket találtam csak.
de azért hátha...

egy újabb

hú, hát eléggé unatkozom most.
elég furcsán érzem magam.
Röyksopp-ot hallgatok.
elhervadt a virág az ablakban.
úgy érzem rossz úton járok.
és ami még rosszabb, hogy annyira nem zavar.
vagy mégis.
jaj

azt hiszem ha lesz egy gyerekem Lujzának fogják hívni.

két feles húzóra

nos. amíg betölt a következő skins rész, arra gondoltam, hogy írásba foglalom e hét eseményeit, mert a nyár legjobb hete volt azt hiszem.
tehát. úgy kezdődött, hogy meglátogattuk vidéken élő barátnénkat, ahol nagyon jókat ettük és társasoztunk és végül mindenki, mint egy jóllakott óvodás térhetett haza szerény hajlékába. másnap maszattal néhány napi ruhával nekivágtunk a nagy útnak ékes fővárosunk felé. amikor felértünk pestre nagyon megéheztünk ezért betértünk egy kínaiba, ahol, mint azt már az út elején elterveztük ettünk egy erős-savanyú levest. ekkor arra gondoltunk, mi lenne ha megkeresnénk a legjobb kínai levest a városban? így is tettünk és mindennap ettünk valahol egyet. (végül a corvin tetőnél lévő kínai nyert, bár sajnos ezt nyelvi akadályok miatt nem tudtuk az eladó lánnyal közölni).
ezenkívül, megalakult a két feles húzóra szélsőséges akciócsoport, melynek célja különböző utcai performanszok, és kisfilmecskék létrehozása...és egyéb mókás dolgok.
"...meg bazdmeg fújuk el az örökmécsest" "ne menj holnap tegnap" "srácok ezt nem isszuk most meg, mert már egy ideje nem értelek titeket?"
ezenkívül láttam egy romos épületet, ahol szerintem nagyon klassz bulit lehetne tartani - bár azt hiszem ez senkit sem érdekel túlzottan.
és még turistáskodtunk is, nem is akárhogy, hanem city tour hajón voltunk, hop on, hop off-os barátunk jóvoltából.
kiadtuk magunkat sepsiszentgyörgyi újságírópalántáknak.
főztünk finomakat, ettünk jókat. esténként pedig buliztunk nem is keveset.
persze lett sok kép is, csak hát nem én csináltam őket. és már alig várom, hogy lássam, miket műveltünk.
a lomo-ban is elfogyott a film így mehetek előhívatni. végre. :)
és természetesen megismerten és jóban lettem rengeteg kedves emberrel.

klaxons


persze mások valószínűleg nem fogják annyira értékelni ezeket a dolgokat, de le kellett írni, nehogy elfelejtődjenek.